Pár Perc Portré – Cseh Attilával

operatív igazgató, ügyvezető igazgató

Januárban találkoztam Cseh Attilával. Az újév sokunk számára döcögősen indult, így a szürke hétköznapokban kifejezetten jól esett egy jókedélyű, vidám hangulatú fotózás.

A közös munka közben hamar kiderült, hogy az üzletember életében milyen fontos a személyiségfejlődés, és nemcsak a saját fejlődése szempontjából. Pár perc alatt átvette az irányítást és jól irányzott kérdéseivel szinte én lettem a Pár Perc Portré alanya. Fordult a kocka.

Attila kiváló szakember munkájában. 20 év nemzetközi munkaviszony tapasztalata kétfunkciós volt életében. A szakmaisága mellett a psziché, a lélek megismerésé is.

Volt számomra egy jó gondolata. Tünde, a „talán” még se nem „igen” se nem „nem”. Hm…

Az életben gyakran vannak elakadásaink, és sokszor halogatjuk a megoldást, pedig egyszerű, hiszen a döntés szabadsága a miénk és mindig van választásunk. Ezt gyakran elfelejtjük, pedig igaz.

Világunk felgyorsult, kevés idő jut magunkra, ezért szükségszerű, hogy időt szakítsunk rá. Ehhez olykor kell egy jóbarát vagy egy segítő, mint most nekem volt Attila.

„A hídon akkor megyünk át, ha odaértünk!” – idézem most bölcsen tanítását.

Mindannyiunk életében csak akkor jön meg a változás, ha megérettünk rá. Ti mertek döntést hozni? Mertek bizonyos helyzetekbe beleállni?

A felemelt pohár víz pszichológiája szerint, minél tovább tartjuk azt a bizonyos pohár vizet kiemelt karral, annál nehezebbé válik, így előbb-utóbb úgyis letesszük. Nem lenne bölcsebb minél hamarabb?

Bizony, nehéz, mert ismétlem a tanítást: „A hídon akkor megyünk át, ha odaértünk!”

Köszönöm, hogy a Pár Perc Portré vendége voltál. Sok sikert kívánok munkádhoz! Kívánom ezt nemcsak mint üzletembernek, hanem mint lelki segítőnek is! Olykor szükségszerű, hogy ne egyedül menjünk el a „hídig”.

Köszönöm a beszélgetést!